Helyi vidékfejlesztés 8 évben – Jászboldogháza a pályázatok tükrében

2004 egy új időszámítás kezdetét jelentette Magyarország életében, hiszen uniós tagországgá váltunk. Ezzel együtt járt a lehetőség, hogy forrásokat hívjunk le a pályázatok útján. 2004-2006 között 1.500 milliárd forint, 2007-2013 között 22,4 milliárd eurónak megfelelő forintösszeg az, ami nemzetünk rendelkezésére állt.

A pályázatok világa egy külön tudománnyá vált, sajátos nyelvezettel, hozzá kapcsolódó jogszabályi háttérrel, szigorú szabályzattal, sokszor talán túlságosan bürokratikus eljárásrenddel, hosszú, nehézkes ügyintézéssel.

Jászboldogháza az utóbbi időben főként az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatait preferálta, hiszen ezek azok a projektek, melyek a vidéki térségekben jellemzőek.

2003-ban Kéri László szociológussal beszélgettem az uniós csatlakozás kapcsán, hiszen sokakban nagy kérdés volt, melyik a jó döntés. „A csatlakozás rengeteg kellemetlenséggel, feladattal, teherrel jár majd, a kimaradás viszont a periférián maradás tartós konzerválását jelenti országunk számára. Szóval nem kérdés, menni kell, mert ezek a források jelentik majd a fejlődés útját, ezek lesznek, vagy semmi.” Azóta érzékelhetjük a döntésünk súlyát, a „versenyképességünkért” nagy árat fizetünk, az eurózóna válságban van, vele együtt a társadalom is vívja a mindennapi harcait a megélhetésért.

A 2004. évi EU-csatlakozás – amely alapvetően megváltoztatta a támogatások szerkezetét és piaci helyzetünket – a mezőgazdaság szereplőit és a vidék társadalmát felkészületlenül érte. Elmaradt az alkalmazkodás, nem történt meg az állam szerepének, feladatainak – az új helyzethez igazodó – újragondolása. Ennek hiányában és következményeként a 10 évvel ezelőttihez képest a mezőgazdaságban tevékenykedő, statisztikailag nyilvántartott gazdasági egységek száma több mint 1/3-ával (mintegy 350 ezerrel), a regisztrált – élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató – gazdaságoké pedig 1/5-ével (mintegy 50 ezerrel) csökkent, a magyar mezőgazdaság pedig nem csupán export-, de hazai piacai jelentős részét is elveszítette. Említeni szoktam, hogy a mai vidékfejlesztés nem egyenlő a mezőgazdaság fejlesztésével, de erős agrárium nélkül nem lehet élhető vidék, hiszen kinek és minek fejlesztünk akkor, ha nem lesz iskola, gyermek, önkormányzat által támogatott civil szervezet, önálló helyi döntéshozás- pl. Boldogházán. A településünk – „méretéből” adódóan is – sajnos meglehetősen sérülékeny.

2013. januártól ismét egy új időszámítás kezdődik településünk életében, „menekülnünk” kell, nincs más út, csakis előre lehet. Nem csupán Jászboldogházán, az egész országban öregedik a lakosság, az elvándorlások száma nyugat felé egyre intenzívebb. A 62 évnél idősebbek száma a mostani mintegy 1,8 millióról 2,6 millióra nő 2050-ig, a 19-62 évesek száma 6,3 millióról 4,6 millióra csökken. Alig 3,8 millió a foglalkoztatott, 100 foglalkoztatottra mintegy 164 eltartandó jut. 2005-ben a 20-64 éves férfiak mindössze 64, a nők 51 százaléka volt aktív kereső, ezek a számok sokat elárulnak.

Az EU arra törekszik, hogy a vidék népességeltartó- és megtartó ereje hatékony legyen. Valóban nem panaszkodhatunk, hiszen bár nagyon meg kell küzdenünk a nyertes pályázatokért, de az utóbbi időben a saját erőnkhöz képest sokat dolgozhattunk Jászboldogházáért. Ez alatt nem csupán az önkormányzatra, hanem a civil szervezetekre, és egyéb településünket érintő közösségekre (OMSZ, SZIE-ABPK) is gondoltam, az összefoglaló táblázat is erről szól.

Jászboldogháza történelmét ismerjük, és az igazi régi nagy neveket is, akik sokat tettek a vidékért, községünkért, pl. Konkoly Béla, Nagy András, dr. Konkoly Mihály… Abban az időben más volt a közösségi-, és a vidékfejlesztés fogalma. Olyan apróbb, vagy éppen nagy felújítások, amelyek régen mindenféle pályázat, vagy EU nélkül megépülhettek akár közösségi munkával, manapság nekünk azokért százezreket, vagy éppen milliókat kell kifizetni, és tudjuk nem mindig látványos a beruházás. Olyan világ van, amikor pár százezer forintnyi aszfalt, út, kerítés, épületfelújítás, építés meg sem látszik sokszor, viszont az önkormányzatnak ezekért is keményen meg kell küzdenie. Szóval változnak az idők, a régi elődeink valószínűleg csak nevetnek rajtunk, hiszen hol vagyunk mi azokhoz a mezőgazdaságot, lakosságot, vidéket érintő fejlesztésekhez, amiért érdemes volt Boldogházán itthon maradni, és a munkából élni, és főként jól megélni, építkezni, megtakarítani, családot, jövőt tervezni…Azt szoktuk mondani, hogy a történelem sokszor ismétli önmagát. Erre egy példa a strand építése, annak idején az elődök letették az alapot, mi most azokat megőrizvén a komplexumot újraélesztettük, tovább fejlesztjük, a boldogházának közösségi teret építünk, ahogyan ezt tennék mások is, akiknek fontos a múlt…Változnak az idők, mi most annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk kihasználni a mai kor lehetőségeit, és ebből kihozni a legtöbbet, amit tudunk településünk túléléséért, fejlesztéséért, Jászboldogháza nevének megőrzéséért

Mivel településünk autonómiája sajnos elképzelhető, hogy sérülni fog fokozatosan, legközelebb 2013-tól, így összefoglaltam Szűcs Lajos polgármester időszaka alatt mely pályázatokat tudtuk együtt, önkormányzati csapatmunkában végigvinni még az „önállóságunk” alatt. 2004-ben lettem az önkormányzat európai uniós, így Boldogháza pályázatírója. A 8 év alatt rengeteg kihívással találkoztam, de örülök, hogy tehettem településünkért és ennyi pályázatot végigcsinálhattam. Amennyiben a jövőben is lesz lehetőség együtt ezt a munkát Jászboldogházáért folytatnom, akkor szívesen teszem. A mellékelt táblázat főként az általam elkészített-megvalósított pályázatokat tartalmazza, és részben amelyekben közreműködő szerepet vállaltam. 2013-tól egy más jellegű, ismét nehezebb időszak kezdődik. Az adatok tájékoztató jellegűek.

LEADER

2012-ben az önkormányzat a helyi civil szervezetekkel partnerségben több programban is részt vett, melyekről már beszámoltunk. Ezek között vannak olyanok, amelyek már lezárultak, vannak még folyamatban lévők:

• Boldogházi gyermekekért alapítvány – 20 db férfi-női mountain bike beszerzése
• Jászboldogházi Sport Egyesület – Sport eszközök beszerzése, Vendég öltöző felújítása
• Jászboldogházi Polgárőr Egyesület – 3 db polgárőr robogó beszerzése, Térfigyelő kamerarendszer bővítése
• Jászboldogházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület – Tűzoltó eszközök beszerzése, JCB kotró gép vásárlása
• Ezüstkor Nyugdíjas Egyesület – Fellépő ruhák beszerzése
• Faluvédő és Szépítő Egyesület – Kerti eszközök beszerzése
• Jászföld Hagyományőrző Egyesület – Falunap szervezése
• Községi Önkormányzat – Homokos strandfoci pálya építése, kemping építése

Pap Béla
pályázatíró