Rókák veszettség elleni orális immunizálása

2017. április 1-15.

A veszettség az egyik legrégebben ismert, embert és állatokat egyaránt megbetegítő, a tünetek jelentkezése esetén halálos kimenetelű fertőző betegség. A világon még napjainkban is évente 30-40 ezer ember hal meg ebben a betegségben. Hazánkban a 70-es, 80-as évek óta az úgynevezett „erdei veszettség” okoz nagy problémát. Ennek legfőbb terjesztője a róka.

A Földművelésügyi Minisztérium folytatja az 1992-ben elkezdett, évente kétszeri (áprilisban és októberben) végrehajtott, rókák veszettsége elleni immunizálási programot. A 2004-ben elnyert, három évre szóló Phare-pályázat és saját költségvetési forrás eredményeként az ország egész területén végrehajtott vakcinázás nagyon eredményes volt, a 2007. őszi kampánnyal befejeződött. A védekezés természetesen azóta is tart. Az Európai Unió támogatásával ez év tavaszán is sor kerül az ország valamivel kevesebb, mint 67 ezer km2-
es területrészének vakcinázására.

Az április 1-jén kezdődő és várhatóan mintegy két hétig tartó vakcinázási kampányt a FM NÉBIH irányításával a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.

Az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek. A vakcinázási kampányt szervezők és a technikai végrehajtást végzők márciusban, minden érintett megyében szakmai értekezleteken tájékoztatják a résztvevőket a 2016. évi őszi kampány eredményeiről, és a tavaszi kampány feladatairól. Ekkor kapják meg a vadászatra jogosultak a tájékoztató anyagokat és a mintagyűjtéshez szükséges eszközöket. Ekkor kerül kihirdetésre az adott megyében a vakcinázás konkrét időintervalluma, az egyes megyék területéről beküldendő mintamennyiség, valamint a mintagyűjtés kezdete, vége.

A vakcinázási kampányban közreműködnek a megyei és járási kormányhivatalok állategészségügyi és népegészségügyi szakigazgatási szervei, és végül, de nem utolsó sorban az ország immunizálásra kijelölt területeinek valamennyi vadászatra jogosultja.

A kampányidőszakban közel másfélmillió adag, csalétekbe rejtett vakcina döntő hányadát repülőgépekről juttatjuk ki a területre, amelyek az országban hat repülőtérről, szigorú előírások szerint, precízen tervezett útvonalakon és program alapján startolnak, és megyei ütemezésben (folyamatos ellenőrzés alatt) végzik munkájukat. Az ország kijelölt területének minden km2-ére átlagosan 20 adag csalétekbe rejtett vakcina kerül (kivéve a településeket, a folyókat, tavakat, közutakat, vasútvonalakat — ezekre a helyekre nem kerülhet vakcina).

Azokon a területeken, ahol nem célszerű, vagy tilos repülni, gyalogosan, kézzel kerül sor a vakcina kihelyezésre (Paks, Algyő és Tiszaújváros térségében, a Balaton Somogy és Zala megyei parti települései közelében, Záhony térségében és repülési tilalmi övezetekben).

A vadászatra jogosultak fontos feladata a kampányokat közvetlenül megelőzően a lakosság tájékoztatása. A hivatásos vadászok ennek érdekében a vadászterületük több forgalmas pontjára feltűnő piros színű, kétnyelvű plakátokat helyeznek ki, és a települések hirdető tábláira is kikerülnek a megfelelő tájékoztatást adó Felhívás c. plakátok. Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel (helyi rádió, tv, újság, stb.) segítik a lakosság lehető legpontosabb informálását.

A már évek óta tartó vakcinázás eredményeként jelentősen lecsökkent Magyarországon a veszettségi esetek száma. Amíg 1992 előtt évente átlagosan mintegy 1400 esetet regisztráltak, 2004-ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset), 2009-ben már csak 1 veszettségi esetet jelentettek hazánkban. 2010 első felében öt esetet regisztráltak (a beteg állatok mindegyike az országhatáron — Szerbia felől — átkelve jutott át hazánk területére), míg 201 1-ben, 2012-ben nem állapítottak meg veszettségi esetet.

2013 szeptemberében Kecskemét környékén, nem immunizált területen diagnosztizálták a betegséget egy rendellenesen viselkedő rókában. 2013-ban összesen 24, 2014. évben 23 eset került megállapításra. A 2013. év őszén elrendelt gócoltás területéhez képest a NÉBIH döntése értelmében az Európai Bizottság támogatásával 2015 tavaszától tovább növekedett a védekezésre kijelölt területet. 2016 tavaszán Szerencs térségében jelöltek ki újabb gócoltásra területet egy pozitív róka megállapítás miatt, azóta nem diagnosztizáltak újabb megbetegedést hazánkban. 2017-ben tavasszal és Ősszel is azonos területen, mintegy 67 ezer km2-en zajlik a védekezés.

Az eredmények ellenére a folyamatos kontroll nem maradhat el. A vakcinázás után (egy hónapos várakozást követően) a vadászterületek kezelőinek a vakcinázott területekről meghatározott számban — a hatósági állatorvosok útján — rókákat/sakált kell laboratóriumi ellenőrző vizsgálatra küldeni a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára. Noha a veszettség elleni beavatkozás az ember érdekében történik, annak minden terhét a FM és intézményei viselik. A humánegészségügyért felelős tárca mindezidáig nem tudott hozzájárulni a költségekhez.

Bár a veszettség elleni védekezés már hosszú ideje tart, az Országos mentességig még további évek vannak hátra. A WHO előírása szerint az a terület nevezhető veszettségtől mentesnek, ahol két egymást követő évben nem regisztráltak veszettségi esetet. Ennek eléréséhez még komoly erőfeszítésekre van szükség. Annál is inkább állítható ez, mert a szomszédaink közül csak Szlovénia, Ausztria és Szlovákia tart a mentesítés hozzánk hasonló fázisában, míg Horvátország, Szerbia és Románia hasonló módszerrel védekezik a veszettség ellen, mint hazánk, de még számos eset fordul elő. Ukrajna, valamint a fenti országok felől — a veszett rókák bevándorlásának kockázata miatt — továbbra is rendszeres védekezésre kell felkészülni. Ezért a veszettség elleni vakcinázást a következő években is folytatni kell.

Földművelésügyi Minisztérium
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal