Római Katolikus Egyház
Templomunk új arca
Templomunk szecessziós stílusban épült. A szecesszió latin szó, kivonulást jelent. Kivonulást, elszakadást mindattól, amit a 19. század végén az akadémikus művészet képviselt. A szecesszió hívei hazugnak tartották, hogy a barokk, reneszánsz és gótikus stílusok új formái természetesen jöttek volna létre, és valamiféle lázadás és tagadás jegyében saját stílust hoztak létre.
A szecessziós stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön. Legfontosabb munkái a Magyar Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. Híres szecessziós stílusú épületek még a Gresham Palota, az egykori Parisiana mulató, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda.
A szecessziós stílus főbb jellemzői a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra épülő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, inkább a lágy, gömbölyded formák az uralkodók.
A Király József kisgyőri templomfestő mesterrel folytatott legelső beszélgetéseinkben felmerült, hogy a barokk jellegű festés, amely négy évtizedig díszítette templomunkat, nem illik az épület stílusához. Megegyeztünk abban, hogy az új festés szecessziós stílusú lesz.
A színek kiválasztásában igazodni kellett az oltárképhez és az oltár feletti freskóhoz, ezért a világos barna, meleg színek mellé a kéket is alkalmazni kellett, hogy a festés egy egészet alkosson, ezért kapott a mennyezet világoskék keretet és mintát. A templom falainak barnás színét pedig a sötétbarna díszítések hangsúlyozzák.
Új festmények díszítik templomunk belsejét. Ezekről szeretnék néhány szót szólni.
A kórus két oldalán két bibliai hangszer kapott helyet: bal oldalon Dávid hárfája, jobb oldalon a kürt. Dávid király korában (Kr. e. 1040 – Kr. e. 970) Izrael a virágkorát élte, sok időt fordítottak a díszes vallási ünnepekre, vallásos énekek (zsoltárok) születtek, és több bibliai könyvet is abban az időben írtak. Mind a hárfa, mind a kürt gyakran használt templomi hangszerek voltak. Itt a szecessziós stílusnak megfelelően stilizált formában készültek.
Körben a festmények az üdvtörténet legfontosabb eseményeit jelzik. Balra az első festmény címe: Teremtő hatalmad magasztaljuk. A világ teremtését ábrázolja ez a festmény. A háromszög Istent jelzi, benne a kéz az ő teremtő munkáját, bal oldalon a nap, középen a föld és jobb oldalon a hold, amelyek belefolynak a háromszögbe, jelzik Istennek és a teremtett világnak az egységét, elszakíthatatlan kapcsolatát.
A következő festmény: Egyszülött Fiadat adtad értünk. A háromszöget idéző festmény csúcsán zsidó csillagot látunk, mely Jézus zsidó származására utal. A liliomot egy galamb tartja a csőrében. A liliom Szent Józsefnek a lelki tisztaságát jelzi, a galamb, a béke szimbóluma pedig a Szentlelket, mely a bibliában Gábriel arkangyal alakjában jelenik meg Szűz Máriának, és hozza az örömhírt, hogy Mária áldott lesz, és gyermeke születik. A vályú benne a szalmával és benne az isteni kisdeddel szintén stilizált, a három korona pedig a három királyra emlékeztet, és ezzel az örömhír világraszóló terjedésére, hogy Isten a világba küldte Szent Fiát, és az áldás minden ország minden emberét érinti.
A harmadik festmény címe: Életük bőségben legyen. A kánai menyegző csodáját mutatja be. A kő, a korsók anyaga, a mi kőből való szívünket jelenti. A víz, ami a korsókban van (egyenként 20-30 liter, tehát nagy mennyiség) a halál erejét, erős halálfélelmünket jelzi. A lopótök a merítő edény, a poharakban a vörös bor pedig az öröm, amit az Istennel való találkozás jelent, és amelytől a halálfélelem elmúlik, és öröm kerül a helyébe.
Az oltár fölött középen: Mennyei kenyeret adtál nékünk. A nagy kék kereszt Jézus, a kis barna keresztek az apostolok, a sárga kereszt Iskarióti Júdás, aki elárulja Jézust. A kenyér a saját kenyerünket ábrázolja, mert a Jézus korabeli kör alakú lapos kenyér több magyarázatot igényelne, a kehely és az ostya pedig a szentmisében történő átváltozást ábrázolja, ahol a kenyérből Krisztus Teste, a borból Krisztus Vére lesz.
Jobbra a következő festmény: Szeretetből meghaltál értünk. Jézus megkínoztatásának eszközeit látjuk, de a kereszten ott a fehér lepel is, feltámadásának jelvénye, mely hozzátartozik halálához.
Dicsőségedet mutatod nékünk: ez a következő festmény címe. Az X és a P betű a görög K és R betűt jelentik, Krisztus monogramját, mely a keresztény vallásokban ebben az összeillesztett formában terjedt el. A bárány, aki a vérét ontja, a szelíd Jézust jelképezi, aki olyan erős, hogy képes életét áldozni övéiért. A belőle kiömlő vér ezt mutatja. A kehely, amibe Krisztus vére kerül, a szentmisét idézi. A kehelyből kiemelkedő zászló, amelyen Krisztus végighúzódik Jézus keresztje a dicsőség aurájában, a kereszt győzelmét mutatja. A festmény alsó felében a könyv az alfa és az ómega görög betűkkel azt mondja: mindez az Írások szerint történt, és hogy mindenben Jézus a kezdet és a vég.
Az utolsó festmény a hit, a remény és a szeretet szimbólumai: a kereszt, a horgony és a szív. A hit, a remény és a szeretet az isteni erények, melyek az Istennel folytatott közös élet gyümölcseiként jelentkeznek az emberek életében, és amelyek teljessé teszik Isten művét az emberben.
Elérhetőség:
Római Katolikus Plébánia
5144 Jászboldogháza
Rákóczi Ferenc u. 23.
Telefon: 57/460-098
E-mail: plebania@jaszboldoghaza.hu
Plébános: Kovács József
Sekrestyés: Farkasné Szabó Mária
Telefon: 30/833-8160
Hitoktató: Kissné Kabács Anikó
Telefon: 30/757-6925
