E-Magyarország
2011 decemberében arról számolhattunk be, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium eMagyarország Pontokra vonatkozó pályázatát Jászboldogháza nyerte el. Területi eMagyarország Pontok alakultak az országban, melyek jellemzően megyénként létesültek.
Ezek nem új ellátási irodák, hanem meglévő ePontok, helyben dolgozó aktív eTanácsadói lettek. Jászboldogháza két megye koordinációjáért volt felelős: Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye. Feltérképeztük az internetes hozzáférési pontok, önkormányzatok, integrált közösségi terek, teleházak állapotát, működési aktivitásukat, a dolgozók észrevételeit.
Tapasztalat: a két megyében az eMagyarország Pontok rendkívül változatos képet mutatnak. Elmondható, hogy egy iroda jobb állapotban van egy nagyobb községben, városban vagy megyeszékhelyen. Viszont egyáltalán nem ritka, hogy egy kistelepülésen is rendezett, megfelelő infrastruktúrával rendelkező helyet találtam. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Rákócziújfalu, Hajdú-Bihar megyéből Berettyóújfalu ePontját emelném ki, agilis személyzettel, remek infrastruktúrával, hasznos programokkal.
Sikerült közel 50 pontot elérni, meglátogatni, amivel sokkal reálisabb képet kaphattunk az eMagyarország helyi működési mechanizmusairól. A helyszíni személyes találkozásokkal közelebb kerülhetünk a térségben működő rendszerekkel, megismerkedhetünk a napi teendőkkel, a terület specifikus sajátosságokkal. Megállapítható, hogy a település mérete egyáltalán nincs egyenes arányosságban a település aktivitásával, gondozottságával. Nagy valószínűséggel a lakosság összetétele, esetleges kisebbségek koncentrálódása döntő lehet, de fő tényező az önkormányzat, a közművelődési intézmény, a teleház, az ePonton dolgozó személyen és az ő hozzáállásukon múlik, melyek a következők:
• Önkormányzat mennyire látja szükségesnek az ilyen jellegű lakossági szolgáltatásnyújtást
• Az eTanácsadó mennyire képes aktivizálni a lakosságot
• Az eTanácsadó mennyire képes kapocsként működni az önkormányzat, a közművelődési színterek, és a lakosság között
• Az eTanácsadó mennyire képes eligazodni az Eu-s és a hazai forrású támogatási rendszerek között, amellyel segítheti az intézménye működését
• Az eTanácsadó mennyire képes a lokális értékeket kiaknázni, csoportban, közösségben gondolkodni, azokat fejleszteni, összefogni
• Az eTanácsadó mennyire táplál települése iránt lokálpatrióta érzéseket, amivel a közösség katalizátorává, és térségi inkubátorrá teszi ePontját, települését
A helyszíni látogatások mellett a lakossági digitális írástudást is fejlesztettük. Teljesen eltérő csoportokhoz juttattuk el főként délutánonként, hétvégenként az ePontok jelentőségét, az informatika, az internet világát. Minden alkalommal más-más tapasztalattal gazdagodott hallgató, előadó egyaránt. Voltak teljesen kezdő, újrakezdő, haladó csoportok, közmunka programban részt vevők, aktív dolgozók, nyugdíjasok, fiatal felnőttek, főiskolások, egyetemisták Jászboldogházától, Debrecenig. Természetesen minden célcsoportnak eltérő témát kellett kialakítani, és eltérő előadásokat prezentálni, de a közös kapocs megvolt: az információs társadalom fejlesztése. Izgalmas szociológiai tapasztalatcsere volt, amivel közelebb kerülhettünk eltérő társadalmi rétegekhez.
Eközben mi eTanácsadók is tovább fejlődtünk, eLearning rendszerben ( digitális távoktatás ), hiszen akkreditált felsőfokú Agrár eTanácsadó képesítést szereztünk páran. Mivel a vidéki térségekben dolgozunk, ezért fontos feladatnak tekintik a minisztériumban, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program lehetőségeit hirdessük, és pályázatait sikeresen elkészítsük.
Én személy szerint büszke vagyok arra, hogy Jászboldogháza talán kicsit példát mutathat a többi településnek. Nem csupán nagyvárosokból lehet megyei munkát koordinálni, hanem vidéken is ki tud alakulni egy sikeres csapat. Bízom benne, hogy továbbra is lesznek még hasonló lehetőségeink.
Tegyünk hát településeinkért, térségünkért, fejlesszük „eTársadalmunkat” !
Pap Béla
ePont vezető
