Kéménysepréssel kapcsolatos lakossági tudnivalók

Milyen tevékenységet végez a katasztrófavédelem a kéményekkel összefüggésben?

2016. július 1. után a katasztrófavédelem teljeskörű kéményseprőipari közfeladatot lát el a lakosság körében azokon a településeken, ahol eddig a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató biztosította az átmeneti ellátást, továbbá ott, ahol az önkormányzat felmondta a közszolgáltatási szerződését. Tevékenysége sormunka keretében és sormunka keretén kívül ellátandó feladatokból áll.

Melyik kéményseprő szolgáltatóhoz tartozom?

A katasztrófavédelem ellátási körébe került területek részletes bemutatását honlapunk tájékoztatói között találja. Az oldalon látható térkép segítségével ellenőrizheti, hogy az ön településén a korábban is tevékenységet végző közszolgáltató vagy a katasztrófavédelem és az ellátási területre nyilvántartásba vett szolgáltatók látják el a kéményseprőipari tevékenységet.

Miben tapasztalok majd változást a lakossági ellátás korábban megszokott rendszeréhez képest?

A legjelentősebb változás az idei év második félévétől, hogy a jogszabályok változásának értelmében – szolgáltatótól függetlenül – ingyenessé válik a lakosság számára végzett sormunka. E mellett a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervének szolgáltatási területén új, egységes ügyfélszolgálati rendszert alakítottunk ki a lakosság gördülékenyebb ügyintézésének érdekében. A katasztrófavédelemnél dolgozó kéményseprők számára XXI. századi, homogén eszközpark áll rendelkezésre, ami jelentős mértékben hozzájárul a magas színvonalú szolgáltatáshoz.
Mindezek mellett az ellenőrzések gyakoriságának vonatkozásában is változást hozott az új szabályozás. A tervezett sormunka jogszabályban meghatározott általános gyakorisága szerint az ellenőrzés a szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente, valamint a kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata pedig négyévente kötelező. Ezek alapján, használatban lévő tüzelőberendezésének típusa szerint évente, vagy kétévente kapnak majd értesítést az ellenőrzésről az érintettek.

Mi az a sormunka?

A sormunka a kéményseprőipari szerv vagy kéményseprőipari szolgáltató megrendelés nélkül, rendszeres időközönként, tűzbiztonsági okból végzett ellenőrző tevékenysége, amely kiterjed az ingatlanhoz tartozó tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény (kémények), tartalékkémény, továbbá a bekötő- és összekötőelemek, valamint ezek tartozékainak átvizsgálására, szükség szerinti tisztítására, négyévenkénti műszaki felülvizsgálatára.

Milyen vizsgálatok elvégzése tartozik a sormunka keretébe?

– az égéstermék-elvezető (kémény) ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása;
– az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálata;
– a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzése, figyelembe véve a levegő-utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
– az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
– az összekötőelem ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása;
– a gáztüzelő-berendezés műszaki, biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzése;
– a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó előírások teljesítése, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését.
Használója vagyok az ingatlannak, milyen kötelezettségeim vannak kéménysepréssel kapcsolatban?
Az ingatlan használója köteles lehetővé tenni és a szükséges feltételeket biztosítani a kéményseprőipari szerv számára, hogy az időszakos sormunka keretében és a sormunka keretén kívül adódó feladatait ellássa:
– az ingatlan tulajdonosa, amennyiben magánszemély köteles megadni a kéményseprőipari szerv képviselőjének a születési és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének a címét, az ingatlan címadatait; amennyiben gazdálkodó szervezetről van szó, a szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát kell megadni;
– élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése, kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás esetén a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetését azonnal megszüntetni,
– az élet és vagyonbiztonságot közvetlenül nem veszélyeztető szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni;
– az időszakos ellenőrzés második (meghiúsult) időpontjától számított 30 napon belül a kéményseprőipari szerv tevékenységét – külön egyeztetést követően – igénybe venni;
– jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét biztosítani, tisztítását, karbantartását, kalibrálását a gyártó által meghatározottak szerint elvégezni, a műszaki élettartam lejártát követően a berendezést cserélni, a műszaki megfelelőséget igazoló dokumentumokat a készülék leszereléséig megőrizni és azt a kéményseprőipari szerv vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani;
– a tevékenység elvégzésért a törvényben meghatározott esetekben kiszállási díjat vagy költségtérítést fizetni.

Az ingatlan tulajdonosa/használója/ bérlője vagyok, de nem tartózkodom a lakásban. Ilyen esetben is szükséges ez ellenőrzés?

Az ingatlan tulajdonosa a kéményseprőipari szerv részére írásban bejelentheti, ha az ingatlana időlegesen használt ingatlan. A bejelentést követő tizenötödik naptól a kéményseprőipari szerv a sormunka keretében ellátandó feladatokat négyévente egy alkalommal végzi el.
Ha az ingatlan már nem minősül időlegesen használt ingatlannak, e minőségének megszűnését követő 30 napon belül az ingatlan tulajdonosa ezt köteles bejelenteni a kéményseprőipari szervnek.

Évente hányszor jön a katasztrófavédelem a kéményeket ellenőrizni?

A tervezett sormunka jogszabályban meghatározott általános gyakorisága szerint az ellenőrzés a szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente, és a kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata pedig négyévente kötelező. Ezek alapján, használatban lévő tüzelőberendezésének típusa szerint évente, vagy kétévente kap majd értesítést az ellenőrzésről. Ám a szakmailag indokolt esetekben ennél gyakoribb ellenőrzést is előírhat a kéményseprő.

Tulajdonosa/használója vagyok az ingatlannak, milyen eszközöket, feltételeket kell biztosítanom az ellenőrzéshez?

Az ingatlan használójának az égéstermék-elvezető típusától és a tüzelőanyag fajtájától függően biztosítania kell
– az égéstermék-elvezetővel és a levegő-utánpótlás ellenőrzésével érintett helyiségekbe való bejutás, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé történő feljutás, a tisztítónyílás és az összekötőelem biztonságos megközelíthetőségének lehetőségét;
– az összekötőelem tisztíthatóságát, elsősorban annak bonthatóságával, vagy tisztítónyílások kialakításával;
– gyűjtőedényt a kéményseprésből származó hulladék számára;
– gáztüzelő-berendezés esetén a berendezés beindításának lehetőségét;
– az alsó tisztítónyílásnál, magastetős épület esetén a padlástérben az égéstermék-elvezető kiégetése alkalmával 10 liter vizet;
– helyszíni műszaki vizsgálat esetén a birtokában lévő, a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki dokumentumokat;
– szén-monoxid méréséhez mérőnyílást, kivéve, ha a mérés mérőnyílás kialakítása nélkül is megoldható.

Nem akarok szabadságot kivenni az ellenőrzés idejére, milyen következményei lesznek, ha nem engedem be a kéményseprőt?

Amennyiben az időszakos ellenőrzés az ajánlott első és második időpontban meghiúsul, úgy a kéményseprőipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodik meg. Ebben az esetben az ügyfélnek a második időponttól számított 30 napon belül egyedi megrendelés útján kell kezdeményeznie a sormunka elvégzését, amelyért ekkor már fizetnie kell. Ha a közfeladat ellátására a közösen egyeztetett időpontban sem kerül sor, vagy a 30 napos határidőt elmulasztja, a kéményseprőipari tevékenység ellátójának kötelessége értesíteni a tűzvédelmi hatóságot.

Van lehetőségem időpontot egyeztetni a kéményseprővel?

A kéményseprést ellátó szakemberrel közvetlen megállapodásra nincs lehetősége.
A sormunka egyeztetett időpontban történő elvégzését egyedi megrendelés útján kezdeményezheti, ha pedig a közfeladat ellátására a tevékenységet végző által ajánlott első és második időpontban nem került sor, úgy ez kötelessége. A munka elvégzéséért ekkor kiszállási díjat és költségtérítést kell fizetnie.

Mennyi a kéményseprés díja?

A kéményseprőipari tevékenység díja két részből tevődik össze, kiszállási díjból és költségtérítésből.
A kiszállási díj összege az ingatlan helye szerint illetékes önkormányzat rendeletében meghatározott, a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díj 30 százalékának megfelelő összeg. A költségtérítés összegét már több tényező befolyásolja. A kiszámítás alapját a törvény munkanormákban rögzíti, amelyekhez az égéstermék-elvezető száma, típusa, hossza, a használat jellege, valamint a bekötések száma és hossza alapján meghatározott – szintén a törvényben rögzített – munkaráfordítási táblázat és képlet alkalmazásával egyedileg számítja ki a közfeladatot ellátó szakember.

Hogyan kell megfizetni a kiszállási díjat és a költségtérítést?

A kiszállási díjat és a költségtérítést számla ellenében, a kéményseprőipari tevékenység elvégzését követő 30 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ 10023002-00294298-00000000 számla javára kell befizetni, banki vagy készpénz-átutalási megbízás formájában, feltüntetve a „kémény” szót.

Nem értek egyet a kéményseprő megállapításaival. Kihez fordulhatok?

Panaszát ügyfélszolgálati nyitva tartásunk ideje alatt szóban a 1818 (9.1.4-es Bejelentés menüpont) ingyenesen hívható telefonszámon, személyesen a területileg illetékes Megyei Ellátási Csoportnál, vagy írásban postai küldeményben, illetve az ügyfélszolgálat e-mail címére küldött levélben juttathatja el hozzánk. A részletesebb tájékoztatásért kérjük nézze meg honlapunk Ügyfélszolgálat és Panaszkezelés menüpontjait.
A füstelvezető, tüzelő berendezés építésével, üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseimmel kihez fordulhatok?
Független tanácsadásért és szakvéleményért forduljon bizalommal kéményseprő mestereinkhez. A fűtési rendszer kialakításával, a kémények építésével, felújításával, korszerűsítésével, vagy átépítésével kapcsolatosan segítséget nyújtunk annak érdekében, hogy valóban gazdaságos, jövőbemutató és környezetbarát fűtést valósítsanak meg. Az építési engedélyezési tervdokumentáció felülvizsgálatát a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatok keretében végezzük
2016. július 1-től ingyenes lett a kéményseprés, de nálam az első félévben ellenőriztek és egész évre befizettem a díjat.

Mi lesz ezzel a pénzzel?

Az országban évtizedek óta mintegy 4,5 millió égéstermék-elvezetőt kell a kéményseprőknek sormunka keretében, azaz külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként ellenőrizniük és tisztítaniuk. Ilyen mennyiségű kéményállományt csak folyamatos munkavégzés mellett, időben ütemezve és a teljes naptári évre elosztva lehet vizsgálni. Mindez azt jelenti, hogy egyes ingatlanokban már az I. félévben, másokban pedig a II. félévben kerül sor a kéményseprőipari sormunkára a területi közszolgáltató munkaütemezésétől függően. A kéményseprő szolgáltató által az idei I. félévben ellenőrzött háztartásokban tehát nem éves díjat fizettek az ingatlan használói, hanem kizárólag az elvégzett kéményseprőipari sormunka önkormányzati rendeletben meghatározott egyszeri díját térítették meg a munkavégzést követően, azaz utólag a területi szolgáltatónak. Az időarányos (negyedéves, féléves, éves) díjfizetés így fogalmilag kizárt. Az önkormányzati rendeletben rögzített mértékű díjat a szolgáltató így jogszerűen, a munkavégzés ellentételezéseként szedhette be az érintett háztartásokban. A díj a közszolgáltató bevétele, amely a költségei fedezésére szolgál. Ennek megfelelően a közszolgáltatás igénybevételét követően megfizetett díjból nincs az ingatlan használójának visszajáró „fennmaradó összeg”.

Milyen iratokat kell előkészíteni a kémény műszaki átvételekor?

A kéményseprő a helyszíni műszaki vizsgálatot a tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) belügyminiszteri rendelet 1. mellékletében meghatározott követelmények és módszerek szerint végzi, és a megrendelőtől a következő iratokat kérheti:
– az építészeti, gépészeti terveket,
– az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét,
– az égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramokat, táblázatokat, ezek hiányában az égéstermék-elvezető szakirányú felsőfokú végzettségű szakember által készített hő- és áramlástechnikai méretezését,
– az égéstermék-elvezetőbe beépített építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot, esetleges egyéb nyilatkozatot,
– a kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában,
– a kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb, helyszínen létesített tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről, és
– a villámvédelmi jegyzőkönyvet.
KIEGÉSZÍTÉS:
Villámvédelmi jegyzőkönyvvel általánosságban csak azok az épületeket és egyéb építmények rendelkeznek, ahol az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) villámvédelmi előírásai szerint, villámhárító berendezés kiépítésére volt szükség. A villámvédelmi jegyzőkönyv a villámhárító berendezés rendszeres felülvizsgálatát igazolja. Fontos tudni, hogy a kémények, kürtők villámvédelmi szempontból különleges épületnek és építménynek minősülnek, és villámhárító berendezéssel kell rendelkeznie a 20 méternél magasabb egyedül álló kéményeknek, valamint az épülettel összeépített, annak magasságát legalább 5 méterrel meghaladó kéményeknek és kürtőknek, az épület rendeltetésétől függetlenül.

Mi minősül időlegesen használt ingatlannak?

Időlegesen használt az az ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki. Ide tartoznak a nyaralóövezeti ingatlanok is, ahol csak hétvégenként, leginkább nyáron tartózkodnak az ingatlanhasználók. Ezen ingatlanok kéményei olyan csekély igénybevételnek vannak kitéve, hogy tisztításuk a törvény által meghatározottak szerinti legritkább esetben, négyévente szükséges. A kéményseprőipari szerv vagy szolgáltató csak akkor tekint egy ingatlant időlegesen használtnak, ha az nem társasházi vagy lakásszövetkezeti ingatlan és időlegesen használt jellegét a tulajdonos a kéményseprőipari szervnek a jogszabályban meghatározottak szerint bejelentette.

Az én házamban évek óta nem lakik senki. Bejelenthetem, hogy lakatlan ingatlan?

A kéményseprőtörvény nagyon helyesen, nem használja a lakatlan ingatlan fogalmát. A törvény kéményekre fókuszál. Azt vizsgálja, hogy egy kémény alkalmas-e, hogy tüzelőberendezést csatlakoztassanak hozzá. Amennyiben annak bekötőnyílása szabad, kitorkollása nem zárt, úgy bármikor beüzemelhető, így természetesen vizsgálni és tisztítani kell, mert veszélyforrást jelent. Az ilyen ingatlanok esetében a tulajdonos bejelentés útján jelezheti, hogy ingatlana időlegesen használt, ekkor négyévente egyszer kötelező az ellenőrzés és a tisztítás.

Hogyan juthatnak a gazdálkodó szervezetek a kéményseprőipari szolgáltatáshoz?

A katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve az ellátási területébe tartozó megyékben a lakossági sormunkát végzi, július elseje óta ingyenesen. Ugyanezt a sormunkát a gazdálkodó szervezetek részére az adott megyében, illetve ellátási területen nyilvántartásba vett kéményseprőipari egyéni vállalkozók vagy szolgáltató cégek teljesítik megrendelés alapján, költségtérítés ellenében.
A gazdálkodó szervezetek – egyéni vagy társas vállalkozás – tulajdonformától, mérettől és tevékenységi körtől függetlenül kötelesek a székhelyként, telephelyként, vagy fióktelephelyként bejegyzett ingatlan égéstermék-elvezetőjét ellenőriztetni, szükség szerint tisztíttatni.
Jelenleg minden megyében van legalább egy kéményseprőipari szolgáltató, így ezt a munkát tőlük kell megrendelni, az ingatlanban működő tüzelő- és fűtőberendezés típusától függő gyakorisággal: gázüzemű és zárt égésterű eszközök esetén kétévente, minden egyéb fűtőberendezés esetében évente. Ahol egy megyében több szolgáltató tevékenykedik, ott az eddigi kéményseprőkörzet szerinti felosztásban látják el az egyes településeket. Az erről szóló országos nyilvántartás a BM OKF honlapján elérhető: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_kemenysepro_lista
Speciális helyzetben azok a gazdálkodó szervezetek vannak, amelyek nem egy önálló ingatlanban működnek, hanem olyan társasházban vagy lakásszövetkezeti lakóépületben, ahol a kémény osztatlan közös tulajdonban van. Ezekben az úgynevezett albetétekben az ellenőrzést a tervezett sormunka keretén belül – külön megrendelés nélkül – a katasztrófavédelem végzi, de a tevékenységért költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprőipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányos része.
A sormunkán felüli – egy-egy kémény használatbavételével, műszaki felülvizsgálatával kapcsolatos – kéményseprői tevékenységet abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet önálló ingatlanban működik, a nyilvántartásba vett kéményseprőipari szolgáltató, ha az ingatlan társasház, vagy lakószövetkezet része, akkor közfeladatként a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve végzi, költségtérítés ellenében.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei igazgatóság ellátási területén működő nyilvántartásba vett kéményseprőipari szolgáltatók megyei bontásban az igazgatóság weblapján tekinthetőek meg:
http://jasz.katasztrofavedelem.hu/letoltes/kozadat/jasz/198-nyilvantartas-kemenysepro-ipari-kozszolgaltatokrol.xls